2009. március 16., hétfő

Kettős magánhangzók (diftongusok)

- a finnben kettős mgh-k, idegen néven diftongusok is vannak
- ez a finn hangrendszernek egyik legszembetűnőbb eltérése a magyar hangrendszertől
- a kettős mgh-ban két rövid mgh egyesül egy szótagértékű, összetett mgh-vá
- szótagban nem válnak szét
- a szótagnyomaték a finnben a kettőshangzó első elemén van, a második elem ezzel szemben csökkentett nyomatékú

1.) Felosztás

- a kettőshangzók száma a finnben igen nagy, 16, annyi tehát, mint az egyszerű rövid és hosszú mgh-k száma együttvéve
- két főcsoportba szokták osztani
- nyílók azok a diftongusok, amelyeknek első eleme az u,y,i zért (felső nyelvállású) mgh-k valamelyike, második eleme pedig egy megfelelő képzésű nyíltabb mgh
- záruló diftongusok pedig csak azok, amelyeknek második eleme az u,y,i mgh-k valamelyike

2.) Szótaghelyzet

- szótaghelyzetük szerint a finn diftongusok kétfélék

a)
- csak az első szótagban fordulnak elő nyíló diftongusok, továbbá zárulók közül csak az u végűek és az y végűek

b)
- bármely szótagban előfordulnak - tehát az első szótagon túl is - az i végű kettőshangzók
- ebből a szabályból a kiejtésre fontos tudnivalók következnek

- ha az első szótagon túl találkozunk olyan mgh-kapcsolattal, amelynek második eleme nem i, akkor az ilyen kapcsolatok elemeit külön szótagba kell ejtenünk
(aura, szótagolva: au-ra ---> eke; antautua, szótagolva: an-ta-u-tua ---> megadja magát)
- az i végű kapcsolatok minden szótaghelyzetben egybeolvasandók
(vaivoin, szótagolva: vai-voin ---> nehezen)

- azok a mgh-kapcsolatok, amelyek nem szerepelnek a diftongusok táblázatában, mindig külön szótagba tartoznak, tehát nem olvashatók egybe (luen, szótagolva: lu-en ---> olvasok)

- összetett szó tagjainak érintkező mgh-i nem olvasnak kettőshangzóvá, tehát külön szótagba tartoznak (isoisä, az összetétel tagjai szerint válik szét: iso-isä --->nagypapa)

3.) Ejtési példák

- az egyes diftongusok, illetőleg diftongus-csoportok ejtésmódjára a következőket kell szem előtt tartani:

a) Nyíló diftongusok
- második elemük csökkentett nyomatékú, de azért megőrzi eredeti hangszínét

ie
mieli, szótagolva: mie-li ---> kedv
- ügyeljünk a kettőshangzó e elemének zártságára

uo
tuo ---> az, amaz
- egy szótag


työ ---> munka
- egy szótag

b) U végű diftongusok
- második, csökkentett nyomatékú u elemük is megőrzi eredeti hangszínét, nem válik v mshg-vá

au
kaura, szótagolva: kau-ra ---> zab

eu
keuhko, szótagolva: keuh-ko ---> tüdő
- ügyeljünk az e elem zártságára

iu
viulu, szótagolva: viu-lu ---> hegedű

ou
koulu, szótagolva: kou-lu ---> iskola

c) Y végű diftongusok
- itt is megőrzi az y eredeti hangszínét, csak csökkentett nyomatékú

äy
täytyy, szótagolva: täy-tyy ---> kell

öy
köyhä, szótagolva: küy-hä ---> szegény

d) I végű diftongusok
- ezeknek második eleme a kiejtésben erősen közeledik a j mshg ejtéséhez, de azt egészen nem éri el
- mégsem követünk el nagy hibát, ha a finn i végű diftongus helyén magyar módra mgh+j kapcsolatot ejtünk
- persze még pontosabb lesz az ejtésünk, ha arra törekszünk, hogy a j elem egy kissé azért e-be játszó legyen

ai
aito ---> igaz, valódi
- hasonló az 'ajtó' szóhoz, csak az első elem ajakkerekítés nélküli a

ei
ei ---> nem
- hasonló az 'éj' szóhoz, csak az első elem rövid e

oi
koira --> kutya
- hasonló a 'fojt' szó 'oj' kapcsolatának ejtéséhez

ui
puhui ---> beszélt
- hasonló a 'sujt' szó 'uj' kapcsolatának ejtéséhez

yi
myi ---> eladott
- hasonló a 'süly'szó 'üj' kapcsolatának ejtéséhez

äi
- äiti ---> anya
- hasonló az 'ejt' szó 'ej' kapcsolatának ejtéséhez

öi
löi ---> ütött
- hasonló a 'pöröly' szó 'öj' kapcsolatának ejtéséhez

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése