2009. március 16., hétfő

Hallgasd meg a finn himnuszt :)

Jégtörő hajó :)

Finnország himnusza

(Runeberg szobra)

A „Maamme” (Földünk) a Finn nyelvű címe Finnország nemzeti himnuszának. A himnusz címe Svéd nyelven - mely Finnország második hivatalos nyelve – Vårt Land.

A finn nemzeti himnuszt Johan Ludwig Runeberg írta és Fredrik Pacius zenéjével 1848. május 13-án a Flóra ünnepet tartó diákok adták elő a Helsinkihez tartozó Kumtahti Manor mezején. Runeberg a Porvoo Líceum igazgatója az eredeti szöveget svédül írta „Vart Land” címmel két évvel korábban. Az eredeti vers 11 versszakból állt. A verset 1846 őszén publikálta az 1808-1809-es háborúról írt „Fanrik Stals Sanger” (Stal kadét történetei) című 35 balladát feldolgozó kötetének előhangjaként. E háború eredményeként az 1809-es haminai egyezménnyel került Finnország Svédországtól Oroszországhoz. Runeberg célja a finn nemzeti érzések felélesztése volt. Azt mondta, hogy a mű megírására Vörösmarty Mihály 1836-ban írt „Szózat” című költeménye ihlette, mely magyar nemzeti ének lett. Runeberg verse a XX. Századra oly mértékben hatott a nemzeti érzésre, hogy a szerző a nemzet költője lett. Fredrik Pacius a Helsinki Egyetem német származású tanára volt, és bár a költeményt korábban már többen is megzenésítették, mégis az ő zenéjével lett népszerű. Olyannyira, hogy később ez lett a zenéje az észt nemzeti himnusznak a „Mu isamaa” -nak is. A finn történészek azt tartják, hogy Finnország 1848. május 13-án Flóra napján született. A mű finn szövegét Paavo Cajander írta a XIX.sz. végén.

Finnország zászlaja


A finn zászló finn neve siniristilippu, ami magyarul kék keresztes zászlót jelent.

A zászló történelme a 20. század elejére nyúlik vissza (Finnország 1917 óta független állam), a dán zászló (Dannebrog) mintájára modellezték. 1918. május 29-én fogadták el állami zászlónak.

Egyes források a zászlót svéd eredetűnek tartják, aminek lehet is valami alapja, lévén, hogy Finnország a XII. századtól 1809-ig Svédország része volt. Mivel az összes többi észak-európai zászló hasonló mintájú, nehéz biztonsággal kijelenteni melyik alapján mintázták.

A zászló aránya 11:18, fehér alapon kék kereszttel; a kék sávok szélessége 3 egységnyi. Zászlórúdon alkalmazva a zászló ajánlott szélessége a rúd magasságának hatoda. Az arányai a hosszabb oldalán 5:3:10, a rövidebb oldalán pedig 4:3:4. A hivatalos állami zászló a közepén látható címertől eltekintve ugyanilyen. A katonai zászló tripla fecskefarkú, címeres és egy egységnyivel hosszabb, 5:3:6:5 arányú. Magas rangú vezetők (például az államelnök, védelmi miniszter, tengerészet főparancsnoka stb.) jelenlétét a zászló bal felső szegletébe helyezett megfelelő emblémával jelezhetik.

A kék szín az ország sokezer tavát és tiszta egét jelképezi, a fehér pedig a hóval borított tájat és a fehér éjszakákat. Elsőként, 1862-ben, egy költő és történész, Zachris Topelius javasolta, hogy ezek legyenek Finnország nemzeti színei. Korábban – a címer alapján – vörös és sárga volt a nemzeti szín, ez az 1850-60-as években lezajlott viták során változott kékre és fehérre. Akkor azonban az Oroszországhoz tartozó autonóm finn országrész Parlamentje nem tűzte napirendre a saját zászló kérdését. Az ország függetlenné válása után ismét pályázatot hirdettek az új zászló megalkotására, melyet Eero Snellman és Bruno Tuukkanen művészek nyertek. A zászló közepén található címer Olof Eriksson munkája.

A finn törvények szerint a zászló nem lehet piszkos vagy szakadt, megjelenésén változtatni tilos, mosás után csak beltérben szárítható. Tiszteletet kell adni neki, nem temethető el, és funkciójától eltérő célokra nem használható.

A nemzeti ünnepeken és állami eseményeken kívül számos, nem ünnepnapnak minősülő, ún. zászlós nap létezik Finnországban. Ilyenkor valamely esemény előtt tisztelegve reggel nyolc és napnyugta (illetve nyáron este 9) között lobog a finn zászló. Kivétel ez alól Juhannus ünnepe, amikor a zászlót kivételesen nem húzzák le éjszakára.

Kettős magánhangzók (diftongusok)

- a finnben kettős mgh-k, idegen néven diftongusok is vannak
- ez a finn hangrendszernek egyik legszembetűnőbb eltérése a magyar hangrendszertől
- a kettős mgh-ban két rövid mgh egyesül egy szótagértékű, összetett mgh-vá
- szótagban nem válnak szét
- a szótagnyomaték a finnben a kettőshangzó első elemén van, a második elem ezzel szemben csökkentett nyomatékú

1.) Felosztás

- a kettőshangzók száma a finnben igen nagy, 16, annyi tehát, mint az egyszerű rövid és hosszú mgh-k száma együttvéve
- két főcsoportba szokták osztani
- nyílók azok a diftongusok, amelyeknek első eleme az u,y,i zért (felső nyelvállású) mgh-k valamelyike, második eleme pedig egy megfelelő képzésű nyíltabb mgh
- záruló diftongusok pedig csak azok, amelyeknek második eleme az u,y,i mgh-k valamelyike

2.) Szótaghelyzet

- szótaghelyzetük szerint a finn diftongusok kétfélék

a)
- csak az első szótagban fordulnak elő nyíló diftongusok, továbbá zárulók közül csak az u végűek és az y végűek

b)
- bármely szótagban előfordulnak - tehát az első szótagon túl is - az i végű kettőshangzók
- ebből a szabályból a kiejtésre fontos tudnivalók következnek

- ha az első szótagon túl találkozunk olyan mgh-kapcsolattal, amelynek második eleme nem i, akkor az ilyen kapcsolatok elemeit külön szótagba kell ejtenünk
(aura, szótagolva: au-ra ---> eke; antautua, szótagolva: an-ta-u-tua ---> megadja magát)
- az i végű kapcsolatok minden szótaghelyzetben egybeolvasandók
(vaivoin, szótagolva: vai-voin ---> nehezen)

- azok a mgh-kapcsolatok, amelyek nem szerepelnek a diftongusok táblázatában, mindig külön szótagba tartoznak, tehát nem olvashatók egybe (luen, szótagolva: lu-en ---> olvasok)

- összetett szó tagjainak érintkező mgh-i nem olvasnak kettőshangzóvá, tehát külön szótagba tartoznak (isoisä, az összetétel tagjai szerint válik szét: iso-isä --->nagypapa)

3.) Ejtési példák

- az egyes diftongusok, illetőleg diftongus-csoportok ejtésmódjára a következőket kell szem előtt tartani:

a) Nyíló diftongusok
- második elemük csökkentett nyomatékú, de azért megőrzi eredeti hangszínét

ie
mieli, szótagolva: mie-li ---> kedv
- ügyeljünk a kettőshangzó e elemének zártságára

uo
tuo ---> az, amaz
- egy szótag


työ ---> munka
- egy szótag

b) U végű diftongusok
- második, csökkentett nyomatékú u elemük is megőrzi eredeti hangszínét, nem válik v mshg-vá

au
kaura, szótagolva: kau-ra ---> zab

eu
keuhko, szótagolva: keuh-ko ---> tüdő
- ügyeljünk az e elem zártságára

iu
viulu, szótagolva: viu-lu ---> hegedű

ou
koulu, szótagolva: kou-lu ---> iskola

c) Y végű diftongusok
- itt is megőrzi az y eredeti hangszínét, csak csökkentett nyomatékú

äy
täytyy, szótagolva: täy-tyy ---> kell

öy
köyhä, szótagolva: küy-hä ---> szegény

d) I végű diftongusok
- ezeknek második eleme a kiejtésben erősen közeledik a j mshg ejtéséhez, de azt egészen nem éri el
- mégsem követünk el nagy hibát, ha a finn i végű diftongus helyén magyar módra mgh+j kapcsolatot ejtünk
- persze még pontosabb lesz az ejtésünk, ha arra törekszünk, hogy a j elem egy kissé azért e-be játszó legyen

ai
aito ---> igaz, valódi
- hasonló az 'ajtó' szóhoz, csak az első elem ajakkerekítés nélküli a

ei
ei ---> nem
- hasonló az 'éj' szóhoz, csak az első elem rövid e

oi
koira --> kutya
- hasonló a 'fojt' szó 'oj' kapcsolatának ejtéséhez

ui
puhui ---> beszélt
- hasonló a 'sujt' szó 'uj' kapcsolatának ejtéséhez

yi
myi ---> eladott
- hasonló a 'süly'szó 'üj' kapcsolatának ejtéséhez

äi
- äiti ---> anya
- hasonló az 'ejt' szó 'ej' kapcsolatának ejtéséhez

öi
löi ---> ütött
- hasonló a 'pöröly' szó 'öj' kapcsolatának ejtéséhez

2009. március 12., csütörtök

Saját videó :)

Csináltam már pár videót finnországi képekből, és most, hogy írom ezt a blogot, néha fel-fel rakok majd egyet. :) Remélem Mindenkinek tetszeni fog. :)

2009. március 10., kedd

Címer


Finnország címere egy vörös pajzs, amelyen egy kivont kardú, sárga színű koronázott oroszlán látható. Körülötte kilenc sárga rózsa helyezkedik el, amelyek az egykori tartományokat jelképezik. Az oroszlán egy handzsáron áll, amely keleti fegyver lévén a keleti ellenségek felett aratott győzelmet szimbolizálja.

Nyelvtörő

ABC már volt, kiejtés is, akkor most legyen egy kis nyelvtörő. :D Sok sikert hozzá, és nem csalni ám a kiejtésnél! ;) :D

Appilan pappilan apupapin papupata pankolla kiehuu ja kuohuu.

Vesihiisi sihisi hississä!

Kokko, kokoo kokoon koko kokko! Koko kokkoko? Koko kokko.

Yksiksesikö yskiskelet?

2009. március 8., vasárnap

Igazi lapp sátor :)

Hosszú magánhangzók

1.) Hangjelölés

- a finn helyesírás a mgh-hosszúságot nem ékezettel, hanem a betű megkettőzésével jelzi
- a kiejtést jelölő fonetikai átírásban vízszintes vonallal jelzik

2.) Kiejtés

- a finn hosszú mgh sem mennyiségileg (időtartam szerint), sem minőségileg nem azonos a megfelelő magyar hosszú mgh-val

a)
- időtartam szerint a magyarban a hosszú mgh mintegy kétszer akkora, mint a rövid
- ezzel szemben a finn hosszó mgh időtartama mintegy háromszor akkora, mint a rövid
- ebből az az ejtési szabály adódik, hogy igyekezzünk a finnben a hosszú mgh-t jó hosszan, tempós lassúsággal ejteni (aamu ---> reggel)

b)
- minőség szerint a magyarban a hosszú mgh több tekintetben eltér a rövidtől: annál feszítettebb ejtésű ( ide-így), olykor felsőbb nyelvállású, azaz zártabb
- a finnben azonban a hosszú mgh minőségileg nem, csak időtartamban különbözik a rövidtől
- a finn hosszú mgh tehát a tövidhez képest nem feszítettebb ejtésű, nem magasabb nyelvállású és ajakműködésben sem különbözik tőle

3.) Jelentésmegkülönböztető szerep

- a hosszú mgh pontos, világos elkülönítése a rövidtől azért nagyon fontos a finnben, mert a szó hosszú mgh-val sokszor egészen mást jelent, mint röviddel
- az időtartamkülönbségnek a magyarban is megvan a jelentősmegkülönböztető szerepe (tör-tőr), a finnben azonban ez a szerep nagyobb mértékben jelentkezik

tuli ---> tűz; tuuli ---> szél; tulli ---> vám
puro ---> patak; puuro ---> kása
tule ---> jöjj, gyere; tulee ---> jön
etsi ---> keresett; etsii ---> keres
talon ---> házat; taloon ---> házba
kylä ---> falu; kyllä ---> igen

4.) Hangállomány

- minden rövid mgh-nak megvan a hosszú párja, azaz 8 rövid mellett van 8 hosszú mgh

aa
- nagyjából a magyar á-nak felel meg, csak annál méghosszabb
aamu ---> reggel

ee
- a magyar é-nek felel meg, ...
tulee ---> jön

ii
- a magyar i-nek felel meg...
niin ---> így, úgy

oo
- a magyar ó-nak felel meg, csak nyíltabb és hosszabb
punoo ---> fon

uu
- a magyar ú-nak felel meg...
puhuu ---> beszél

yy
- a magyar ű-nek felel meg...
myy ---> elad

ää
- a magyar köznyelvben nincs megfelelője
- nyílt, hosszú e
ääni ---> hang

öö
- nyíltabb és hosszabb a magyar ő-nél
Töölö, egy városrész Helsinkiben